A fehér

„Minden dolog egy-egy szín. Minden érzés valamilyen szín. A csönd fehér.” (Alessandro D’Avenia)

Ha a fehér színre gondolunk, mi jut legelőször eszünkbe? Tisztaság és egyszerűség? Tökéletesség és ártatlanság?

Szerintem, a fehér szín két legjellegzetesebb tulajdonsága a kettősség és a tökéletesség. A fehér szín maga a hűvös elegancia. Hűvössége ellenére pozitív kicsengésű, hiszen reményt, valami új kezdetét, azaz „tiszta lapot” is jelent. A tisztaságot és az ártatlanságot jelképezi. Nem véletlenül esküsznek fehér menyasszonyi ruhában. A fehér a gondolataink megtisztulását és szellemi tisztaságot is jelent.

A fehér szín a nyugalom, a békesség érzését kelti. Ugyanakkor van benne valami, ami távolságtartó és tekintélyt parancsoló. Korábban az orvosok a tisztaságot jelképező tulajdonsága miatt hordták a fehér köpenyt, mostanra azonban ez jelentősen megváltozott. Szakemberek felismerték, hogy a hűvös fehér helyett a barátságosabb zöld vagy kék pozitívabb hatást vált ki az emberekből.

Különös szerepe van a feketével szemben. Tágítja a teret, szélesíti a látóhatárt, ellensúlyozza a fekete negatív hatását. Ugyanakkor, egymást kiegészítve, tökéletes párost alkotnak ők ketten.